17 éve hunyt el Scheidl – Soproni József (Peps)

A SFAC 88 éves korában elhunyt legendás jobbszélsőjére emlékezünk.

Peps az idős soproniaknak azt jelentette, amit a fradistáknak Sárosi György doktor. Talán nem is volt véletlen az a barátság, ami kialakult a két nagyszerű sportember között, mert Scheidl József mindig is példaképének tekintette a Fradi zseniális labdarúgóját. Pepi bácsi mindhalálig hű maradt Sopronhoz, az Angerhez, a Soproni FAC-hoz. Sajnos, nem érhette meg szeretett klubja 100. születésnapját, legkegyetlenebb ellenfelét, a halált ő sem tudta kicselezni. A nagybetűs életben azonban mindenütt megállta a helyét, a pályán, a munkában. Peps szerepelt az 1936-os berlini olimpián is, tagja volt a magyar labdarúgó-válogatottnak, s ha nem olyan 100%-os lokálpatrióta, akkor minden bizonnyal magára ölthette volna a Ferencváros, az Újpest, a bécsi Rapid vagy az Ausztria Wien mezét is. De Scheidl József a leghűségesebb soproniak egyike, a Civitas Fidelissima szellemében élt mindhalálig. Ha kellett, akkor mint városházi altiszt, aztán égetőmester a téglagyárban, a Soproni KIK igazgatója, a talajerő-gazdálkodási vállalat alkalmazottja, bortermelő poncichter, de főleg – és ez a legfontosabb (!) – piros-fehér mezt viselő labdarúgóként. Túl az ötödik ikszen is. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott talán legeredményesebb szövetségi kapitánya az Aranycsapatba is be akarta építeni Pepset, ám ez a szándéka adminisztratív okok miatt meghiúsult. Soproni II nemzetközi szereplésének elmaradása miatt szegényebb lett hazánk és a nagyvilág labdarúgósportjának történelme.

(Weisz Ferenc nyomán )